Furcsa álom
Ketrin 2008.05.22. 15:49
Meglepődve néztem a srácra,eszméletlenűl helyes volt!-állapítottam meg.elbambultam egy kicsit,de eszembe jutott,hogy semmi nemlehet köztünk.
-Szia,igen én lennék az.-teljes komolysággal mondtam neki.
-Szupeeer! gyere bemutatlak a többieknek is.-majd mintha már régóta ismernénk egymást,kézenfogott és maga után huzott. Teljesen meglepődtem,de nem ellenkeztem hiszen a "főnököm" volt,de még milyen "főnök"!
Beértünk abba a szobába ahonnan már az előbb hallottam a gitározást.
Öten voltak a szobában,a fotelben ült egy helyes srác basebol sapkában és gitárral a kezében,az ablaknál egy barnahaju srác állt,a másik fotelben egy szőkéshajú fiú volt és még egy pasi, meg egy csaj volt a szobában.
-Szeretném nektek bemutatni.....ő,hogy is hívnak,neharagudj de megsem kérdeztem?-halkan a fülembe súgta. Én jót mosolyogtam rajta.
-Ő igen,Ketrin vagyok sziasztok az új sminkes. Elsőnek a rasztahajú srác jött oda megfogta a kezem ,-Szia Ketrin én Tom Kaulizt vagyok,Bill ikertestvére. Nyeltem egy nagyot ,úgy meglepődtem mert külsőre nemigazán hasonlítottak,de azt megállapítottam,hogy Tom is írtó helyes volt,csak ő nem festette magát mint Bill.Bő gatyát hordott és ugyanilyen hosszú polot.
Aztán sorban bemutatkoztak a többiek is,oda jött a barnahajú is. -Szia én Georg vagyok. -Hallo én meg Gustav.
-Sziasztok.-válaszoltam egy kicsit megiletődve. -Na akkor majdnem mindenkit ismersz,a stábot később bemutatom,Légy üdvözölve a Tokio Hotelben!-és egy szuper sexi mosolyt vetett rám.
Ezután Bill átkarolta a vállamat,amin megintcsak meglepődtem de egy csöppet sem bántam.
-Na gyere Keti,körbevezetlek. Édesen mosolygott rám ismét,csak úgy áradt belőle a finom meleg illata,mélyeket szívtam belőle.
-Egyépként ismersz minket?-kérdezte Bill.
-Hát csak annyit tudok,hogy egy híres együttes vagytok,többet nemtudok,neharagudj,nemrégóta vagyok Németországban
Bill kacagott egyet.
-Miért kéne haragudnom? -Nebutáskodj,majd megismersz minket.-ismét mosolygott,annyira közvetlen volt,éreztem,hogy megmozdult bennem valami.
-Kérdezhetek valamit?
-Igen Keti,nyugodtan.-mondta Bill
-Szóval,az előző sminkesetekkel mi lett?
-Igen hát ő,Kogina elment szülni,a családot választotta,ez van.
-Ó értem,neharagudj,hogy felhosztam.
-Semmi baj! De te nem akarsz mostanában szülni ugye??!
-Nem,még egyelőre biztos,hogy nem,ahhoz találni is kéne egy társat,de most senki nincs az életemben a munka az első jelenleg a számomra.-kedvesen Billre mosolyogtam.
-Oké rendben akkor ezt megbeszéltük.-ő is rám mosolygot.
-Itt van a stúdio itt vesszük fel a számokat, mennyünk tovább...itt van az ebédlő....erre vannak a szobák,ez lessz a te szobád amíg itt vagyunk.
-Amíg itt vagyunk?-kérdeztem vissza.
-Nem is mondták neked,hogy folyton úton vagyunk?-kérdezte Bill.
-Ezt egy szóval sem említették.-mostmár értettem,hogy miért fizetnek annyit.
-De semmi gond,ez a munkám oda megyek ahová hívnak.-mosolyogtam.
-Remek buli lessz majd meglátod! Rengeteg országba elmegyünk és mindenütt nagy szeretettel várnak minket,a csajok megőrülnek értünk,egyszerűen fantasztikusak a rajongóink,én nem is tudom,hogy mi lenne velem nélkülük! FANTASZTIKUSAK! Bill szeme csak úgy csillogott,mikor erről beszélt,látszott rajta,hogy szenvedélyesen szereti az éneklést.,ez egy közös pont volt bennünk:a munka az életünk.
-Szóval neizgulj minden nagyon szuper lessz! majd meglátod.-és hirtelen átölelt.
-Oké Bill,számíthatsz rám!-a karjai közt olyan jó volt de tudtam,hogy ő sosem szeretne bele egy sminkes jötment lányba...
Bill,gyere mert mindjárt indulunk és össze kell pakolnunk!-Tom szólt.
Gyorsan kiszabadultam Bill karjaiból,de Tom így is meglátott minket szerintem.
-Hallottad mennünk kell,te össze vagy pakolva ugye?-kérdezte Bill.
-Igen,én még ki sem pakoltam. mosolyogtam rá.
-Oké nagyszerű,szerintem olyan félóra és megyünk, most Kölnbe megyünk három koncertet adunk.-mondta Bill.
-Rendben akkor,addig hová menjek?-kérdeztem.
-Gyere velem a szobámba,úgyis kikell sminkelned.
A szobájában voltunk már,Tom is ott volt éppen pakolta a cuccait,rámnézett és kacsintott egyet,kicsit el is pirultam nem tudtam mire vélni ezt.
még nem is sejtettem,hogy mifog rámvárni a buszban....
|