Ott ült a sarokban a srác de még mindig nemtudtam elhinni, hogy ő az. Ahogy elhaladtunk az asztala mellett rámnézett de én gyorsan elfordítottam a fejemet, még csak az kéne, hogy észrevegyen habár biztos észrevett. Billel leültünk az asztalunkhoz de volt egy furcsa érzésem, ezért kimentem a mosdóba.

-Bill mindjárt jövök csak kimegyek a mosdóba. csókoltam meg.
-Persze menj csak addig rendelek kaját.
 Ahogy éreztem Oscar utánam jött csak felismert, ennek is pont most és pont itt kell lennie ezt nem hiszem el ha balhét csinál akkor bajban leszek Bill előtt. Siettem a mosdó felé de nem voltam elég gyors elkapta a karomat elég erősen nagyon megijedtem. Egy mozdulattal magához rántott...

-Szia béby azt hitted, hogy nem talállak meg?!-és még erősebben szorította a karomat.
-Hagy békén ez fáj! -Minek jöttél utánam, ki adta meg a címemet?-közben próbáltam kiszabadulni a szorítása alól,nem sok sikerrel.
-Nem kell aszt tudnod, hogy kitől kaptam a címedet de akitől megszereztem ő sem tiltakozott sokat.-gúnyosan a képembe röhögött.
-Te szemét!! -Képes voltál bántani a testvéremet?!!-és egy hatalmas pofont adtam neki.
-Na idefigyelj te kis riban ezt mégegyszer megne próbáld!-a másik kezével durván megszorította az arcomat.
Már a könnyeim potyogtak annyira durva volt velem Oscar legszívesebben sikítottam volna de nem tehettem meg mert akkor Bill odajönne és botrányt meg nemszeretnék neki, tehát csöndben tűrtem a durvaságát.
-Eressz már el hallod ez nagyon fáj!-kérleltem de hiába.
-Kivel jöttél ide?! -Melyik barom kúrvája vagy?!-rángatott össze-vissza.
-A főnökömmel vagyok itt és nemszeretném ha miattad kirúgnának ezért engedj el kérlek!-hazudtam neki félig mert ha megtudná az igazat akkor nem állna jót magáért.
-Persze és ezt el is hidjem!?
-Az igazat mondom de már visza kell mennem engedj el.
-Rendben elengedlek de csak akkor ha este találkozunk, mert ha nem akkor odamegyek a cuki kis főnöködhöz és bajok lesznek.
-Nem kell fenyegetőznöd hol és mikor akarsz találkozni?-muszály voltam engedni neki,de egyik porcikám se kívánta ezt a találkozót vele.
-Na ezt már szeretem kislány amikor szótfogadsz, a hotel kávézóban várlak tízkór,de ott legyél! -és próbált megcsókolni ami sikerült is neki, mégiscsak erősebb nállam.
-Fejezd be ez undorító, szemét!!-az arcához közelített a kezem, hogy pofonvágjam de lefogta.
-Na ezt már az előbb eljátszottad Keti drágám.-gúnyolódott rajtam.
-Kabbe rohadék miért nem mész visza oda ahonnan jöttél!!-és sírva szaladtam be a mosdóba.

Mire kijöttem Oscarnak a színét se láttam hála isten, próbáltam természetesen viselkedni Bill előtt ami nagyon nehéz volt mert féltette őt nagyon.

-Valami baj van Ket? Olyan furcsa vagy.-kérdezte Bill miközben megfogta a kezemet.
-Tessék? Mit iszok?-kérdeztem visza.
-Ket jól vagy?!
-Jaj neharagudj csak elgondolkoztam a ma estén,nem mennénk visza a szállodába? Megfájdult a fejem.
-Persze máris megyünk ha ezt akarod édesem.

A kocsiban ülve gondolkoztam azon, hogy mit is csináljak muszáj lesz találkoznom Oscarral mert ha nem képes balhét csinálni Bill körül ami nem tenne jót a karrierjének. De miért nem hagy békén miért jött utánam és mit akar azok után ami történt? Ezek jártak egyfolytában a fejemben, közben megérkeztünk a hotelhez.