-Ket merre van, Tobias láttad valamerre?-kérdezte Bill a konci közti szünetben.
-Nemláttam sehol, de kérdezd meg Dunjat vele jóban vannak.-mondta Tobias.
-Kössz, de merre van Dunja?
-Az irodában úgy tudom de siess vissza mert öt perc és visszakell menned.-mondta Tobias.
-Rendben, kössz Tobias.-elindult az irodafelé de nagyon furcsa érzés tört rá.
-Dunja, nemláttad Ketit? Seholse találom mintha a föld nyelte volna el, és ideges is lettem egy kicsit.
-Bill nyugi biztos a büfében van vagy levegőzik egyet, neizgulj már!-felelte Dunja.
-Akkor megyek és megkeresem, gyanús ez az érzés.-és kiviharzott az irodából.

Eközben odakint....

-Ketrin tudom,hogy itt vagy innen nem tudsz tovább menni úgyse.-mondta Oscar.
Tudtam ezt én is nagyon jól,előkellett jönnöm de majd' meghaltam a félelemtől, a szívem a torkomban kalimpált,lassan felálta és kiléptem a fényre.
-Okos kislány vagy, ezt már szeretem.
-Közelebb lépett hozzám, megfogta a vállamat majd megcsókolt,legszívesebben lehánytam volna.
-Ne legyél már ilyen rideg hozzám Ketrin tudod, hogy menyire szeretlek!
-De én nem szeretlek fogd már fel te idióta!
-Este szeretnék veled újra találkozni a hotelben ahol megszálltam.-mondta Oscar.
-Az nem fog menni, mert megyünk tovább turnézni.
-Akkor ma éjszaka gyere erre a címre,mert ha nem akkor tudod, hogy ki issza meg a levét édesem.-mondta Oscar miközben a kezembe nyomta a címet.
-Na szia édesem este várlak ne késs el, megint megcsókolt volna de elfordítottam az fejemet.
Csak rámnevetett és eltünt az egyik sikátorban. Ott álltam ledöbbenve a könnyim záporoztak és legszívesebben eltüntem volna a föld színéről.

Egy ismerős kedves hangra figyeltem fel, Bill volt az gyorsan megtöröltem a szememet és elindultam a hang felé, próbáltam megnyugodni,hogy Bill nevegyen észre semmit.
-Ket idekint vagy?-kiáltotta Bill.
-Igen itt vagyok megyek már!
Odaszaladtam Billhez és lendületből megöleltem, majdnem eletünk mind a ketten,nagyon erősen szórítottam magamhoz belefúrtam az arcomat a mellkasába.
-Annyira hiányoztál Bill!!
-Te is nekem édesem,de mi a baj?
-Á semmi csak szeretlek és mindig veled akarok lenni még ha ezt mások nem is akarják!-a szemébe néztem mélyen,könnyezve.
-Én is ezt akarom Ket,soha senki nem szakíthat el minket,ezt jól vésd az eszedbe hallod!-fogta meg a fejemet és adott egy gyengéd forró csókot.

-Szóval itt vagy Bill,azonnal gyere mert a közönség örjöng téged akarnak!-tört ránk Saki és elragadta mellőlem Billt.
-Konci után beszélünk szerelmem,és gyere be a hidegről!-még viszakiáltott Bill de már nem is láttam az alakját ahogy eltünt az épületben.
A szívem romokban hevert mert tudtam,hogy most itt kell hagynom Billt talán örökre...
Bementem az öltözőnkbe öszepakoltam pár holmimat egy kisebb táskába,leültem a fotelbe kezemben egy papíral és egy tollal, amire ezt írtam:
"Drága egyetlen szerelmem,kérlek neharagudj rám amiért,
 ezt teszem veled, de hidd el nyomós okom van rá,
 remélem mihamarabb találkozunk de ha mégsem akkor...
 tudd, hogy én örökké csak téged foglak szeretni!
 Kérlek ne keress nem akarom,hogy bajod essen,miattam
 majd én kereslek téged csak ezt az ügyet lekell rendeznem
 egyszer és mindenkorra! Nagony szeretlek ezt ne feledd el soha
 és bizz bennem kérlek.
 Ketrin"

A levelet betettem Bill ékszeres ládájába mert ez az első ahová szokott nyúlni,itt senki sem olvassa el rajta kívül. Fogtam a táskámat még egyszer viszanéztem Bill cuccaira és elindultam,kilestem az ajtón,hogy nincs-e kint valaki,senki nem volt gyorsan kiosontam a hátsóajtón fogtam egy taxit és bemondtam a címet.
Negyedóra múlva már ottvoltam a megbeszélt helyen,eléggé lerobbant hotel volt ahol megszállt Oscar. Kiszálltam a kocsiból,elindultam a hotel bejárata felé lassan a lábaim remegtem alig tudtam lépni.
Nagy nehezen beértem,a recepcióstól megkérdeztem a szobaszámot majd felmentem lifttel a harmadikra,bekopogtam a 206-os szobaajtón, hallottam a lépteit közeledni és kinyílt az ajtó,ott állt előttem Oscar széles vigyorral az arcán.
-Okos kislány vagy tudtam,hogy meggondolod magad,gyere beljebb.-megfogta a kezemet és behúzott az ajtó bevágódott a hátam mögött,éreztem,hogy innen nincs menekvés.
-Ülj le ide,kérsz valamit inni?-kérdezte Oscar de egy hang se jött ki a torkomon csak magam elé néztem üveges szemekkel.
-Szóval nem,akkor én iszok valamit ha nemharagszól.
A hogy kiment a szobából,körbenéztem és teli volt a fal a képeimmel,nagyon megrámültem.
-Na már itt is vagyok édesem,tetszenek a képek rólad?-SIMOGATTA MEG A LÁBAMAT,DE ELTOLTAM A KEZÉT.
-Nem nagyon undorító és beteges dolog amit csinálsz!!
-Mond meg,hogy mit akarsz és engedj el. Vagy pénz kell? Mert azt tudok adni csak hagyj békén örökre!
-Cccc nekem te kellesz nem annak a köcsögnek a pénze!
Megitta az utolsó korty  wodkat lerakta a poharat és elkezdett simogatni...

Közben vége lett a koncertnek a srácok hulla fáradtan mentek be az öltözőbe,Bill keresni kezdett de látta,hogy nemvagyok a szobában,odament az ékszeres ládájához,kinyitotta és akkor látta a papír darabot ketté hajtva rajta az ő nevével.
Megfogta a levelet és elkezdte olvasni...