Fel álltam a fényfelé mentem, de éppen csak pislákolt a lámpa, matattam a zsebkendő után szipogva, közben kiesett a telefonom a zsebemből.
- A fenébe még ez is, nincs elég bajom így is!?
Nyultam a mobilért és egy kéz ért az enyémhez.
- Ki az, ki van itt?! Teljesen megrémültem,féltem , hogy Oscar az vagy még roszabb.
- Ha nem válaszol bajok lesznek, kés van nállam és nem félek használni! -mondtam remegő hangon-
Egy cipő orra kandikállt ki a sötétből,egyet hátra léptem aztán a másik cipő is elű bukkant. Ebben a pillanatban megfordultam és elkezdtem futni, de nem jutottam messzire az a valaki elkapta a karomat. Próbáltam védekezni, ütöttem rúgtam ahol csak értem. Meg sem néztem, hogy ki az csak próbáltam szabadulni. Akkor megszólalt, de nem akartam elhinni, hogy ő az.

- Te vagy az Bill? -a nyakába ugortam mint egy bolond-  Annyira féltem, hogy más az. -  Kérlek bocsáss meg nekem?
- Nyugodj meg ssss semmi baj mostmár itt van Bill, már senki sem bánthat többé! -gyengéden megsimogatta a fejemet és szorosan magához ölelt-
- Annyira szeretlek! Felemeltem a fejemet mélyen a szemébe néztem, két kezemmel megfogtam az arcát majd egy forró szenvedélyes csókot loptam tőle.
- Miért jöttél el egy szó nélkül? Azt hittem, hogy soha nem vállunk el? Tudod jól, velem mindent megbeszélhetsz! -mondta Bill azon a lágy megnyugtató hangján-
- Én nem is tudom, hogy mi ütött belém, kérlek bocsáss meg?
- Saki mindent elmondott, nincs miért bocsánatot kérned szerelmem.
- Tommal meg beszélek ha visszamegyünk,tőle nem kell tartanod rám hallgat.
- Annyira szeretlek Bill! -újra megcsókoltam,ő szorosan magához húzott.-
- Akkor gyere menjünk vissza,tudod holnap indulunk a karib szigetekre csak mi.
- Ezek után,hogy tudnék visszamenni? Mi lesz ha megint zaklatni fog az az állat?
- Az miatt már nem kell izgulnod, Saki mindent elintézett többé már nem fog zaklatni az a fickó!
- Komolyan mondod?! De te nem ismered,hogy milyen,az egy elmebeteg nem normális!!
- Nyugodj meg kicsim már régen otthon van az a mocsok,többé már nem zaklat hidd el!-majd megcsókolt -
- Remélem igazad lesz szerelmem.
- Akkor megyünk? Mert kezd hűvös lenni idekint.-mondta Bill-
- Mennyünk kicsim.-átkaroltuk egymást és vissza indultunk a hotelbe-

Tomnál...
Mekkora barom vagyok! Ha Bill megtudja,hogy mit érzek Ket iránt akkor...belese merek gondolni,hogy mi történne.
- Billék hol vannak Tom?-Saki zökentette ki Tomot-
- Hát elmentek sétálni,hogy kettesben megbeszéljék a dolgokat.
- Ilyenkór és egyedűl?
- Öm igen,de nem mentek messzire,különben is ilyen sötétben senki sem ismeri fel Billt.

- Remélem,hogy igazad van Tom,nem szeretném ha valami baja esne Billnek.
- Nyugi Saki itt lesznek mindjárt.
Ahogy kimondta Tom,már nyílt is az ajtó és ott állt Bill meg Keti.
- Na mit mondtam Saki?
- Mit mondtál te Sakinak? -kérdezett vissza Bill-
- Hát csak azt,hogy elmentetek sétálni,megbeszélni a dolgokat és mindjárt jöttök vissza.
- Aha értem. - Valóban Saki ez így történt!-vágta rá Keti,miközben Billt odalba csípte-
- Rendben van gyerekek,hiszek nektek de mostmár feküdjetek le mert reggel indultok a nyaralásra. -azzal Saki kiment a szobából-

- Aúúú ez fájt! - Miért csíptél meg Ket?! -odakapott Bill a sajgó oldalához-
- Jaj életem nem akartam,hogy lebukjunk Saki előtt. -Na gyere ide kapsz egy gyógyító puszikát a derekadra.
- Inkább egy gyógyító csókot kérek a számra,kicsit elvagy maradva két napig nem éreztem az ajkad ízét!-derékra tett kézzel durcizott előttem -
- Ne durcizz nagy fiú,gyere kapsz csókot!
- Khm...én most megyek fiatalok,jóéjszakát nektek majd reggel találkozunk!-Tom eléggé zavarban volt-
- Szia tesó jóéjt neked is!
- Szia Tom és köszi,hogy kimentettél minket Saki elött!-éppen odamentem volna hozzá,hogy megpusziljam,de gyorsan rávágta, hogy nincs mit és kisietett a szobából.
- Ennek meg mi baja lett?!-kérdezte Bill a szemöldökét húzogatva-
- Á biztos fáradt,hosszú volt ez a nap,reggelre már jobban lesz hidd el édesem.
- Ha te mondod szerelmem! -Megyek és letusolok Ket,el ne tünj addig nekem!
- Nélküled mostmár soha sehová! -Menj csak nyugodtan,addig én összepakolom a cuccainkat holnapra.-csókoltam meg Billt-
- Rendben Ket,szeretlek!
 -Én is nagyfiú! -Na menj!

Bill elment tusolni,én meg elkeztem bepakolni a böröndökbe. Észre se vettem már megint,hogy Tom visszajött,nagyban pakolok amikor megfogja a vállamat.
- Jesszusom Toom,a szívbajt hoztad rám!
- Bocsi nem akartam,csak itthagytam a telómat nem láttad valahol?
- Nézd csak itt van az ágyon. -Tessék.
Ahogy odanyújtottam neki a telót,megfogta a kezemet és magához húzott szorosan. Ugyan az az ölelése volt mint Billnek,nehéz volt neki ellenállni...