Richie teljesen elvarázsoltan lépte át a sötét előszoba küszöbét. Kitapogatta a villanykapcsolót, és beüzemelte a világítást, aminek következtével pillanatokon belül megpillantotta önmagát a tükörben. Kicsit kócos volt, kicsit szétesett, mégis bárgyú mosollyal vette a falnak a hátát, és belegondolni sem tudott, mi is történt vele valójában. A tarkójára tette a jobb tenyerét, lehunyta a szemeit és újra elképzelte maga előtt a kertet, a padot, amin ültek, Nadine gyönyörű szemeit, és az első csókjukat.

Hirtelen tért vissza a Földre az álomvilágból. Összerezzent a kilincs zörrenésére. Anyja nyitotta ki az ajtót, és beljebb invitálta őt.

-          Na, milyen volt a buli? – kérdezte, miközben Richie besétált a nappaliba.

-          Nagyon jó volt! Szuper! – lelkendezett Richie – Sőőt… még annál is jobb – hanyatlott a fotelbe.

-          Ennek örülök – igazította meg Kathleen a köntösének kötőjét.

-          Hogy-hogy még ébren vagy? – nézett fel rá a fiú.

-          Bobby nemrég ért haza. És hozott neked valamit. – mondta az anyja.

-          Nekem? Bob? – vonta fel a szemöldökét. – És mit?

A nő az asztalra mutatott.

-          Ott van. Tévedésből a szomszédba vitte a postás.

-          Jellemző – csóválta a fejét Richie.

Felállt a fotelból, és az asztalhoz lépett. Rajta egy levél pihent a virágcsokor alatt. Közelebb hajolt, hogy megnézze, mi van ráírva.

-          Nem… nem… - hitetlenkedve vette a kezébe a papírt. – Egy… egy pillanat – suttogta halkan anyjának, aki bólintott.

Richie felszelelt a lépcsőn, kicsapta a szobája ajtaját, a sötétben lépett oda az íróasztalához, aztán felkapcsolta az olvasólámpát. Nem volt valami erős fénye, de a szőkét most cseppet sem zavarta a félhomály. Kihúzta az egyik fiókot, elővette a levélvágó kést, és kinyitotta vele a borítékot. Nem vette még ki belőle a papírt. Remegő kezekkel megfordította, és elolvasta még egyszer.

Feladó:
Triple-M Studio
32801
Orlando

United States
Florida

És hogy biztos legyen a dolgában, szemügyre vette a címzést is.

Christoper R. Stringini

60187

Wheaton

Illinois

Elég volt ennyit elolvasnia, ahhoz, hogy biztos legyen benne, a levelet az ő részére címezték. Óvatosan kiszabadította a borítékot, és figyelmesen olvasta a sorokat.

Tisztelt Christopher R. Stringini

Ezúton értesítjük, hogy 283-as sorszámmal való jelentkezését elfogadtuk.
A meghallgatáson nyújtott teljesítményének következtében továbbjutást nyert a következő fordulóba, amelynek castingja szeptember 15-én, 9:00-kor kerül megrendezésre.

Tisztelettel:

L. Pearlman

Triple-M-Music

Igen, egy ilyen rövid levél is elég ahhoz, hogy Richiet valósággal kiugrassza a bőréből. Szabályosan remegett a boldogságtól. És igazából még fel sem fogta, hogy rátalált élete legnagyobb lehetősége. Hogy végre elérhesse a célját: híres legyen, és azt csinálja, amit tényleg szeretne.

Nem tudott felállni az asztaltól, csak ült, mintha odaláncolták volna. És újra meg újra végigfuttatta szemét a sorokon:

„… továbbjutást nyert a következő fordulóba…”